KÉK-ZÖLD KONCEPCIÓ
A tervezés részeként a jelenleg érvényes környezetvédelmi engedélyben szereplő nyomvonalhoz képest mintegy 50 m-rel északabbra történő Tisza keresztezés ill. a projekt tartalmának változása (vegyes forgalmú Tisza-híd helyett közúti Tisza-híd építése, távlati vasúti kiépítés lehetőségének fenntartásával) miatt, a korábbi Környezeti Hatástanulmány (KHT) aktualizálása alapján módosítani szükséges a jelenleg érvényes, és mellékleteként csatolt környezetvédelmi engedélyt.
A tervezés során az Építtető és a Tervező kiemelt fontosságot tulajdonított a környezetvédelmi elvek, azaz egy Kék-Zöld koncepció érvényre juttatásának, mely az alábbi alapelvekben és részletmegoldásokban nyilvánul meg:
Felszín alatti és felszíni vízvédelem
A Tisza mindkét oldalán kiépítik a mértékadó árvízszint (MÁSZ) értékére a meglévő árvízvédelmi rendszert.
Az árvízvédelmi biztonság és a töltés állékonyság biztosítása érdekében árvízvédelmi mobilfal kiépítése, az árvízvédelmi töltéskorona magassági rendezése, a híd környezetében víz oldali árvízvédelmi töltéshízlalás, és víz oldali árvízvédelmi töltésrézsű biztosítása tervezett.
Az újszegedi oldalon új csapadékcsatorna kiépítése szükséges a Tiszába történő közvetlen bevezetéssel. A bevezetendő csapadékvíz előírt minőségének biztosítása érdekében a kiömlő műtárgy elé tisztító műtárgyat telepítenek.
A tervezett híd felületére hulló csapadékokat tisztító műtárgyon keresztül vezetik a Tiszába.
Tájvédelem
A Bécsi körút esetében fontos zöldfelületi cél az értékes faállomány megóvása és a fejlesztésbe integrálása, valamint az, hogy a lakóépületekhez zsebparkok, közösségi terek vagy játszókertöblök kapcsolódjanak. Fontos továbbá egységes, karakteres fasor kialakítása rendezett, háromszintes zöldsávokkal. Ezzel célunk a harmonikus térérzet és egységes zöld térfal létrehozása a kísérő többszintes épületek előtt.
A tervezett parkolósávok fásítása lehetőséget ad a korabeli, Lechner Lajos által tervezett, eredeti kettős fasor megjelenítésére a körút mindkét oldalán. A fasorok kellemesebb életteret biztosító hatásán és üdítő látványán túl, nagyban csökkentik a környezet porterhelését, annak megkötésével.
Az értékes meglévő fák, fasorrészletek megtartása érdekében a tervezett kerékpárút egyesített nyomvonala bizonyos szakaszokon szétválasztásra került, megőrizve így a fákat.
A hozzávetőlegesen 14 méteres tőtávval mindkét oldalon vezetett belső fasor reprezentatív, rendezett, zöld arculatot eredményez a körúton. A koncepció további előnye, hogy a szükséges fakivágások miatti fapótlások helyben kerülhetnek kiültetésre.
Az újszegedi oldalon tervezett körút nyomvonala mentén 6 méteres tőtávval karakteres, rendezett fasor kialakítása tervezett.
Fatelepítéseknél jellemzően őshonos, szárazságtűrő, városi klímát jól tűrő fafajokat választottunk.
A lehulló csapadékvizet helyben hasznosítjuk öntözésre, a kerékpárút és a járda burkolatokról az esővíz keresztirányú lejtésekkel a zöldfelületekre folyik.
Az újszegedi szakaszon egy speciális fatelepítési módszerrel, a Stockholm módszerrel tervezzük a fákat telepíteni. Ez a mód a szakszerűen kialakított ültetőközegével a közlekedési gépjárművek által generált rezgéshullámokat és talajtömörítő negatív hatást csökkenti, a felszínről összegyűjtött esővíz helyben tartásával és elvezetésével. A fasor gyökérzónájának tere megnövekszik, a gyökerek számára így hosszútávon egészséges életteret biztosítunk. A szegedi oldalon a magas mértékadó talajvízszint és az útpálya szerkezet védelme miatt a módszer részlegesen megvalósítható, a talaj tömörödésének meggátolásával. A műszaki kialakításról az alábbi ábra mutat mintát:
A stockholmi betonszegély alkalmazása mesterséges váztalajjal
Forrás: Zöldinfrastruktúra füzetek 6., Fahelyek és zöldsávok, 77.o., 29.ábra
A Bécsi körúton élhető berendezési sáv (padok, kerékpártámaszok, hulladékgyűjtők, játékos eszközök elhelyezése) jön létre, a lakófunkciók figyelembevételével.
A berendezési fülkék és a közút között széles sávban többszintes növényzetet terveztünk, jó várostűrő és magas esztétikai igényű cserjefajokkal. A változatos (biodiverz) növényalkalmazás az egészséges zöldfelületek létrejöttét segíti.
A szegedi oldal nagykörúti szakaszon a berendezési sáv és az autóbehajtók gyepsávos vízáteresztő burkolattal készülnek, amivel a városi hősziget hatást kívánjuk tovább csökkenteni.
Mindezek eredményeként a környezet minősége emelkedni fog, és a jól megtalált funkciók számára létrejövő kiteresedések vonzóak lesznek idő eltöltésére a környéken közlekedők számára.
A tervezett Újszeged állomás esetében fontos szempont, hogy környezete fásított legyen.
Zöldfelületek a hídon
Tervezői szándék, hogy magas minőségű zöldfelületeket biztosítson a pihenéshez, rekreációhoz. A zöldfelületek kialakítása során alapvető fontosságú koncepcionális gondolat az ökologikus és fenntartható tervezés elve. Az ökologikus tervezés érdekében a természetességet imitáló honos, városi klímát jól tűrő, változatos fajösszetételű kiültetések kerülnek majd betervezésre. A cél, hogy minden évszakban látványos, kevés fenntartással is esztétikus kertrészek kerüljenek kialakításra.
A horizontális zöldfelületi elemek mellett, további rétegként jelenik meg az északi főtartó vertikális síkján kialakított zöldhomlokzat, mely ugyancsak erősíti a tervezett híd ökológiai és rekreációs szerepét. A zöldhomlokzatok szoros rokonságot mutatnak a zöldtetőkkel abban az értelemben, hogy épületek/műtárgyak holt felületeit teszik élővé. Amiben viszont a zöldhomlokzatok lényegesen többet nyújtanak a zöldtetőknél az az, hogy - a homlokzatkép részeként - sokkal szélesebb embertömeg számára érzékelhetőek egy zöldtetőhöz képest. Ennélfogva kiválóan alkalmasak nem csak a hordozó épület esztétikájának hatékony befolyásolására, hanem „zöld”, környezettudatos üzenet hatékony közvetítésére is. A zöldhomlokzatok magára a hordozó szerkezetre és annak közvetlen környezetére vonatkoztatva is rendelkeznek érdemi értéknövelő hatással úgy épületfizikai (hő-és UV védelem, csapóeső elleni védelem, graffiti elleni védelem) mint ökológiai (élőhelyteremtés, oxigéntermelés, széndioxid és kén-dioxid megkötés, szálló por megkötés, páratartalom növelés) hatásaikat tekintve.
A tervezett zöldfelületek háromszintes növényállományúak: évelőfelület, cserjeszint és lombos fák. A mikroklímának megfelelő ültetés és növényalkalmazás segíti a fenntartást is, amely így a növények igényeire szabott öntözővíz mennyiséggel gazdaságosabbá tehető. A cél, hogy minden évszakban látványos, kevés fenntartással is esztétikus kertrészek alakuljanak ki a tetőkerteken.
Épített környezet, kulturális örökség védelme
A kivitelezés és az üzemelés során a művi értékek károsodásával, veszélyeztetésével nem kell számolni.
A tervezett Újszeged állomás kivitelezése és üzemelése közvetlen hatást nem gyakorol védett építészeti értékekre, se régészeti lelőhelyekre, így a művi értékek károsodásával, veszélyeztetésével nem kell számolni.
Zaj- és rezgésvédelem
- A városban az utazási célok rövidebbé válásával általánosan csökkenhet a megtett jármű kilométer mértéke, ezáltal a közlekedési zaj nagysága.
A beruházás megvalósulása során, az utazási célok rövidebbé válásával a belváros fő és mellékútjainak forgalma csökken. Az új híd részben tehermentesíti a Bertalan és a Belvárosi hidakat, valamint a megközelítésüket szolgáló 43. sz. főutat. A 43. sz. főút belvárosi szakaszának forgalomcsökkenése a kapcsolódó mellékutak forgalmának a csökkenését is eredményezi. A forgalom csökkenése alacsonyabb zaj és regésterhelést eredményez.
Az alábbi szakaszokon várható csökkenés:
43. sz. főút belvárosi szakasz és Bertalan híd
Belvárosi híd
József Attila sugárút
Petőfi Sándor sugárút
Felső Tisza Part
Szentháromság utca
Alsó-kikötő sor
Vedres utca
Oskola utca
Csanádi utca
továbbá kisebb kapcsolódó utcák
Jelentős új kerékpáros hálózati elem jön létre, mely a közlekedési mód váltás elősegítheti a közúti közlekedés, így a zaj- és rezgésterhelés csökkenését.
- A körút aszfaltburkolatának felső réteg kis szemcseméretű keverékből készül („csendes aszfalt”), melynél kisebb a gördülésből származó zaj.
Levegőtisztaság-védelem
A zaj- és rezgésvédelmi részben leírtakkal megegyező előnyök várhatók levegővédelmi szempontból.
Hulladékgazdálkodás
A kivitelezés és az üzemelés során cél a keletkező hulladékok minimalizálása, valamint a jogszabályi előírásoknak megfelelő gyűjtése és elszállítása.
Klímavédelem
Mivel a jelenlegi árvízvédelmi rendszer nem felel meg a jogszabályban meghatározott MÁSZ értékeknek, árvízvédelmi mobilfal kiépítésére és/vagy az árvízvédelmi töltéskorona magassági rendezésére, valamint a tervezett híd környezetében vízoldali töltéshizlalásra és a vízoldali töltésrézsű biztosítására kerül sor a Tisza mindkét oldalán.
A körút teljes hosszán fasorok kerülnek kialakításra az út két oldalán, illetve részben a közepén, ezzel a nyári hőhullámok idején a hősziget kialakulása csökkenthető.